Sztarij Oszkol
Sztarij Oszkol (Старый Оскол) | |||
Sztarij Oszkol központja. E hely közelében voltak a magyar tábori kórház halottai eltemetve. | |||
| |||
egyéb neve(i): Oszkol | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Belgorodi terület | ||
Járás | Sztarij Oszkol-i | ||
Alapítás éve | 1593 | ||
Polgármester | Pável Siskin | ||
Irányítószám | 309500-309530 | ||
Körzethívószám | +7 4725 | ||
Autórendszám kódja | 31 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 221 676 fő (2021) | ||
Földrajzi adatok | |||
Időzóna | UTC+03:00 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 17′ 53″, k. h. 37° 50′ 06″51.298056°N 37.835000°EKoordináták: é. sz. 51° 17′ 53″, k. h. 37° 50′ 06″51.298056°N 37.835000°E | |||
Sztarij Oszkol weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztarij Oszkol témájú médiaállományokat. |
Sztarij Oszkol (oroszul: Старый Оскол) város Oroszország Belgorodi területén, a Sztarij Oszkol-i járás központja. Oroszország egyik legfontosabb vaskohászati központja.
Lakossága: 221 085 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[1]
Elhelyezkedése
[szerkesztés]Sztarij Oszkol az Oszkol folyó két partján, mellékfolyója, az Oszkolec torkolatánál terül el. 92 km-re a Dontól és 153 km-re Belgorodtól.
Története
[szerkesztés]1571-ben Rettegett Iván parancsára építették fel az ublinszki cölöpvárat az orosz földek déli határának tatárok elleni védelmére. 1593-ban az őrhelyet állandó településsé alakították át, és nevét Oszkolra változtatták, utalva a folyóra, amelynek a partján felépült. A település feladata változatlanul a határvédelem volt, ezért lakosságának nagy részét a katonaság tette ki.
1655-ben átkeresztelték Sztarij (Ó) Oszkolra, miután a kb. 50 km-re található Carjev-Alekszejev település a Novij (Új) Oszkol nevet kapta.
1942 augusztusától a Magyar 2. hadsereg 105. és 116. tábori kórháza és 109. betegellátó állomása és két sebesültszállító gépkocsi oszlopa települt Sztarij Oszkolba. Az egészségügyi intézetek mellett, illetve azok közelében a városközpontban levő parkban létesített, a németekkel közös hősi temetőbe 1942. július 2-ától 1943. február 4-éig temették el a betegségükben, harctéri sebesülésükben elhunyt III., illetve IV. hadtestbeli és az 1. páncéloshadosztályba tartozó honvédeket és munkaszolgálatosokat. Megközelítően 700 főt.
1974-ben a város közelében található kurszki mágneses anomália néven ismert vasérctelepekre alapozva létrehozták az Oszkoli Elektrometallurgia Kombinátot (Оскольский электрометаллургический комбинат). Ez volt a Szovjetunió első kohó nélküli elektromos vaskohászati üzeme. A gyártási technológia kidolgozása és a szükséges felszerelések szállítása a német Siemens cég együttműködésével történt.
A kombinátot 1999-ben privatizálták, és ekkor NyRt.-vé alakították (ОАО «Оскольский электрометаллургический комбинат» – ОЭМК). A részvények többsége a Metalloinveszt Holding tulajdonában van.
Testvértelepülések
[szerkesztés]- Mänttä, Finnország
- Salzgitter, Németország (1987)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)